GAZDAKÉPZÔ, AHOVA KUTYÁJA ÖNT BEIRATNÁ.
Tanulja meg kutyája „nyelvét”, hogy szót értsen vele!
Miért nem Kutyaiskola? Mert szerintünk nem az a lényeg, hogy a kutyát kiképezzük. Sokkal fontosabb, hogy a gazda megismerje, és megértse kutyája mondanivalóját, megtanuljon „kutyául” és ezzel egyidejűleg megtanítsa irányítani a kutyáját. Ezután persze bármit megtaníthat a gazda, hiszen már el tudja magyarázni kutyájának, hogy mit vár tőle: VAN KÖZÖS NYELVÜK!
A kutyák falkaállatok, irányításra van szükségük (egy határozott vezérre). Ehhez nem elég az ülj, feküdj, vagy a lábhoz. Nemcsak a mi foglalkozásainkon, hanem a hétköznapi életben is úgy kell viselkedni, hogy a kutya felnézhessen ránk. Sokan mondják, hogy szót fogad a kutyájuk (hisz tud ülni, feküdni), de fura, ha más kutyákkal játszik, mégsem tudják odahívni magukhoz (leültetni, lefektetni persze pláne nem). Hiába tud ülni, ha nem lehet pórázról biztonságosan elengedni. Hiába tud feküdni, ha folyamatosan verekedést kezdeményez más kutyákkal, netán veszélyes a környezetében lévő emberekre.
A világ folyamatosan változik. A változás pedig elér mindent, így a kutyákat, és a kutyákkal kapcsolatos dolgokat is. A mai világban nem könnyű kutyának lenni. Nagyon sok olyan elvárásnak kell megfelelniük, melyek nem tartoznak természetes élethelyzeteik közé.
Egyre többen igénylik, hogy kutyájukkal közösen teljes harmóniában éljenek, hiszen sokunk számára a kutya már régen nem haszonállat, hanem társ. Be kell illeszkedniük az emberi társadalomba. Ennek legfőbb akadályozója maga az ember. Mivel a kutyák nem beszélnek magyarul, mi pedig nem szaglásszuk egymást a megismerkedésnél, így teljesen egyértelmű, hogy nem ugyanazokat a dolgokat tartjuk fontosnak, ezért sokszor „elbeszélünk egymás mellett”. Emiatt nagyon sok konfliktus lehet köztünk. Valamit tenni kell a közös sikerek elérésének érdekében. Egy olyan kommunikációt kell megtanulni kutyának és gazdának egyaránt, mely mindkét fél részére egyértelmű, és elsajátítható.
Bármilyen probléma lép fel, mi emberek szeretjük kutyánkra hárítania felelősséget: Nem fogja fel mit mondok! vagy Ma rossz napja van! vagy Neki semmi sem jó! vagy csak simán Ő ilyen!
Tévhit, hogy a kutya a hibás.
A gazdának kell megtanulni, hogyan látja kutyája a világot, hogyan tud úgy együtt élni vele, hogy az, mindenkinek jó legyen. Kutyának, gazdának és a környezetükben élőknek egyaránt.
Ha az emberek megtanulnak a kutyájukkal közösen és összhangban együtt élni, akkor sokkal kevesebb kutya kerül majd az utcára, és a menhelyekre.
A gátlástalan szaporításnak köszönhetően – és ez a felelősségteljes tenyésztőkre nem vonatkozik – a kutyák nagy része elvesztette belső fajtajellegét. Eljutottunk oda, hogy fajtára nem jellemző viselkedések kerültek felszínre, velük együtt váratlan problémák jelennek meg. Emiatt a hétköznapi akaratoskodóan odakapó, csak könnyebb sebet ejtő kutyák között, egyre nagyobb számban találunk közismerten nem agresszív fajtájú ebeket. Sajnos.
Ha a kutyának megtanítjuk, hogy ne ássa fel a kertet, akkor azzal csak felületes eredményt érünk el, mert máshol fogja levezetni felesleges energiáit. A problémákat a gyökerüknél kell kezelni és megoldani.
A KUTYADUMA KÖZPONTBAN
a gazdák megismerik azokat a módszereket, melyekkel nemcsak az alapvető engedelmességi gyakorlatokra, hanem annál sokkal többre is rá tudják venni a kutyájukat, úgy, hogy a kutya élvezi a feladatokat, sőt még igényli is azokat.
Foglalkozásainkon kutya és gazdája közös erővel küzdik le a köztük lévő kommunikációs akadályt. Hangsúlyozom: Közös erővel! Pozitív szemlélettel rávesszük a kutyákat arra, hogy ők is akarjanak tenni a sikerekért. Megtanítjuk a gazdáknak, hogyan kell jó vezérnek lenni, hogyan tudják a hétköznapokban is elérni, hogy kutyáik mindig, minden helyzetben felnézzenek rájuk.
Szerintünk a lényeg:
Olyan erőszakmentes nevelési és képzési módszerek, tekintély növelő feladatok tanítása a gazdáknak, melyekkel közös életük minden területén
bármilyen helyzetet meg tud oldani.
Tanítási módszerünk nem az erőszakra, nem a pórázrángatásra,
hanem a motivációra, és a jó kutya-gazda kapcsolatra épül. Foglalkozásainkon ezért minden kutyával nagyrészt póráz nélkül dolgozunk, mert csak így tanulja meg a gazda teljes biztonsággal irányítani kutyáját.
Csoportbontásokkal tesszük lehetővé, hogy a kistestű, és az érzékenyebb kutyák is jól érezzék magukat, gazdájuknak ne kelljen aggódni az épségükért.
Minden kutyatámadás emberi következetlenségre vezethető vissza. Az emberek gondolkodását kell megváltoztatni ahhoz, hogy kutyáinkat helyesen tudjuk tartani. Meg akarjuk értetni az emberekkel, hogy a kutyáknak szükségük van az irányításra, a következetességre, a mindennapi sétára, futkározásra, szeretetre, a gazdával kellemesen együtt töltött időre, a rendszeres találkozásra más kutyákkal.
Mi nem ráerőltetni szeretnénk az ún. szabályokat a tulajdonosokra, hanem egy helyes irányt mutatunk, ami sokkal élhetőbbé teszi a közös életet.
Szerencsére egyre többen szánnak időt, és energiát arra, hogy megtanuljanak helyesen kommunikálni a kutyájukkal.
Sokan kérik, hogy vigyem el, és tanítsam meg én a hétköznapi feladatokra a kutyát, amikor pedig már tudja, akkor majd ők átveszik és alkalmazzák. Ilyen esetben háromféle módon szoktak a kutyák viselkedni:
1/ A gazdának is végrehajtják a feladatokat, csak több vezényszóval, és kicsit lassabban. Később egyre nehezebben, ritkábban.
2/ A gazda jelenlétében már nekem sem csinálják meg olyan pontosan, és mikor a gazdához visszakerülnek, ott már szinte csak a sokadik vezényszóra, és csak akkor, ha van kedvük.
3/ A gazda jelenléte olyan felszabadultságot ad a kutyának, hogy úgy gondolja, bármit megtehet, persze nem azt, amit mi kérünk.
Az első variáció szokott a legritkábban előfordulni. Sajnos a második és harmadik eset mondható általánosnak azért, mert a gazdának nincs meg a megfelelő tekintélye, és a kutya nagyon jól érzékeli, hogy hol vannak a határok.
Házirend (Klikk ide!)
Figyelem! A Kutyaduma Központ nem a fehér betonkerítéses Kutyaiskola.
A Váci Kutyaiskolát a Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány üzemelteti.